Vége a titkosított üzenetküldésnek Oroszországban, miután az alkalmazás elutasította a 2016-ban meghozott anti-terrorizmusra vonatkozó adatkezelési szabályozásokat. A Telegram fejlesztői beintettek a törvényeknek, az orosz kormány pedig egész egyszerűen kitiltotta az alkalmazást az országból.

A Telegram betiltási esete nem egyedi, ami egy európai ember számára alapvető jogokat jelent, az a világ egyes országaiban, úgy mint Kínában vagy Törökországban, ahol tombol a kommunizmus, egészen más. Ez alól pedig Oroszország sem kivétel, ahol 2016-ban törvényesítették az online aktivitás alapos megfigyelését: ebbe belefoglaltatik az is, hogy ki miket nézeget a neten és kinek miket üzenget.

Ez nyilvánvalóan nem fér bele a Telegram üzletpolitikájába, amit történetesen egy orosz vállalkozó Pavel Durov alapított. Bár a német székhelyű szolgáltatás hazánkban nem túl népszerű, a kevésbé demokratikus országok felhasználói körében annál inkább. Kvázi ez a szöveges üzenetek Snapchatje, az üzenetek az elolvasás után törlődnek (ezt a funkciót egyébként a Viber és a Messenger is tudja), azonban Telegram pedig ezeket az üzeneteket nem tárolja el. Az orosz hatóságok viszont nagyon szerették volna tudni azoknak az embereknek az adatait, akik aktív használói az appnak.

Mindezt az imént említett anti-terrorizmusra vonatkozó törvényre hivatkozva, viszont az alkalmazás fejlesztői ezt megtagadták. Eredményképpen az oroszok azonnal betiltották az app használatát, ami nem példátlan a világban. A törökök például néhány éve a teljes közösségi médiát betiltottál, miután a hatalom az ott megjelenő tartalmakra nem tudta rátenni a kezét. Kínában nincs Facebook, helyette a Weibót lehet használni. Ott egy törvény értelmében a kínai felhasználók adatait kínai szervereken kínai cégek által kell üzemeltetni.

Ebbe a problémába az Apple is belecsúszott, amely bár sok helyen eredményesen lépett fel a felhasználóik védelmében (lásd FBI iPhone-dráma), Kínában elbukott. Ez a törvény, ezek a szabályok, be kell őket tartani fogalmazta meg Tim Cook álláspontját az eset követően. És nagyjából itt vége is a történetnek, a nyugati cégek nem szólhatnak bele és nem írhatják felül ezen országok szabályozásait. Az anti-demokratikus államok pedig gyakorlatilag törvényesíthetik és ezzel ellehetetleníthetik azokat az alapértékeket, amiket többek közt az Apple és jelen esetben a Telegram is vall.

A Telegram 2013-ban jött létre, fejlesztői Oroszországot hátrahagyva Berlinben alapítottak központot, miután a szintén Pavel Durovhoz köthető vkontakte.com nevű orosz közösségi oldalt a Putyin-kormány államosított. A Telegram szervereit egy brit szigeten dugták el, ahol az orosz hatalom nem érezhet szuveneritást az alkalmazás felhasználói, és a rendszerben tárolt adatok felett. A Telegram tehát pontosan, azért született meg, hogy a használói maximális biztonságban tudhassák az üzenetváltásaikat, betiltás lett a vége.

Forrás: iMagazin