A brit Ocado szupermarketlánc elég stílusosan oldja meg a termékeik elhelyezését. Hatalmas raktárépületeikben robotok ezrei intézik a tennivalókat. Pillantsunk bele a high-tech szuperraktár mindennapjaiba!

Az alkalmazottak csak „Kaptárnak“ vagy „Rácsnak“, esetleg csak simán „A Gép“-nek nevezik azt az angliai Andoverben található hatalmas létesítményt, amelyet a brit Ocado online-áruház üzemeltet. Alapvetően túl sok izgalmat nem szoktak tartogatni a raktárak, ez a konkrét épület azonban meglehetősen speciális:

több ezer, különböző méretű, formájú és funkciójú robot dolgozik benne egész éjjel és nappal, a hét minden napján.

A feladatuk, hogy olcsóbbak és hatékonyabbak legyenek az emberi munkaerőnél. Azt kell mondjuk, hogy sajnos vagy nem sajnos, de rettentően jók ennek a feladatnak teljesítésében. Hetente 3,5 millió terméket dolgoznak fel, és 65 000 rendelést teljesítenek.

Pedig a gépek önmagukban nem különsebben bonyolultak. A legtöbb csak egy-egy nagyon specifikus műveletet tud elvégezni, például jobbról balra vinni dolgokat, vagy átemelni a tárgyakat egyik kosárból a másikba. A rendszer kulcsa valóban a kaptárszellem, amely összehangolt működését egy központi gép, „az agy“ biztosítja. A hatékonyságot a sok kis rész összehangolt működése eredményezi. Mint egy nyüzsgő hangyaboly, csak épp robotokkal.

Ha például össze kell rakni egy 50 cikkből álló rendelést, egy csapat robot indul meg a kívánt termékek irányába, szétválnak, begyűjtik őket, majd újra egyesülnek és összedobják amilyük van. Pár perc alatt kész a folyamat, ami a hagyományos felállásban simán eltartana órákig.

Persze az emberi munkaerő még nem hagyható ki teljesen a képletből. A beérkező árut ők pakolják ki a bemeneti oldalon, majd a kimenetél ők csomagolják össze végleges formában a rendelést. Más dolguk viszont nincs, minden közbenső műveletet már a gépek oldanak meg. Lényegében egy automata, aminek egyik oldalán betöltöd a termékeket, a másik oldalán meg kijön a kész, összerakott rendelés.

Érdekes látni az is, hogy a gépi logika mennyiben eltérő az emberétől. Egy normális raktárban feltehetően valamilyen tematika szerint lennének rendezve a dobozok, például egyik oldalon lenne a tisztitószer készlet, másik halomban meg bor szekció. A robotok ezzel szemben algoritmikusan rendeznek, aszerint, hogy melyik terméket mennyire keresik. A gyakran rendelt árucikkeket olyan helyre pakolják, amit a legrövidebb úton lehet elérni, a ritkábban rendelet cuccok mehetnek a távolabbi szegletbe. Ennek köszönhetően simán megfér egymás mellett a raklapokra pakolt chips és a borotvahab.

Másik kulcs eleme a koncepciónak a végtelen bővítési lehetőség és a rugalmasság. Az Ocado értékesíti robotikus megoldásait más üzletek számára is, amelyeknél mind-mind kicsit eltérőek az igények. A megoldásnak köszönhetően azonban ezeket nagyon egyszerű kielégíteni: ha nagyobb az igény, több robotot kell hozzáadni a rendszerhez és kész. A központi agy azonnal számításba veszi az új jövevényt, és rögtön teljesértékű tagja lesz a csapatnak. Ha pedig valamelyik gép meghibásodna, semmi baj – minden haladhat tovább a megszokott ütemben, társaik azonnal átveszik elesett társuk munkakörét.

Felmerül a kérdés, hogy mennyire jó ez az emberiségnek. Becslések szerint hamarosan a most meglévő munkahelyek 17%-át robotok fogják átvenni az Egyesült Államokban. Ugyanakkor a robotokat valakinek mindig kell felügyelnie, beprogramozni, karbantartani és a többi. Tehát részben elveszik a munkát persze, másrészt meg új munkahelyeket is teremtenek.

Arról se feledkezzünk meg, hogy sok esetben az emberi szempontból nézve triviális műveletek, mekkora nehézséget tudnak okozni egy gépnek. Gondolj bele, milyen egyszerű felkapni 3 narancsot és bedobni egy kosárba. Na de mit tud kezdeni a feladattal egy gép? Hogyan fogja meg? Nehezen kiszámítható az össze-vissza guruló gyümölcs mozgása? Elég egy kicsit is túl erősen megszorítani, máris narancslé lesz a termékből.

Az Ocadonak persze vannak fejlesztései az ilyen jellegű problémák kiküszöbölésére is, de még közel sem tökéletesen működő megoldásokról beszélünk. Azt gondolom, hogy mindig maradnak majd olyan műveletek, amelyek csak az emberek tudnak végrehajtani. A helyzetet jól leírja az egyik, éppen ebédszünetet tartó munkás szavai, amikor a Verge riporterei arról kérdezték, hogy nem tart-e tőle, hogy hamarosan nem lesz munkája a robotok miatt. Csak annyit mondott, hogy nem aggódik, mert elég unalmas a munkája, és egyébként is mérnöknek tanul…

Forrás: iMagazin