Miért kellett eddig várni az OLED-es iPhone-ra?
Az iPhone X végre megkapta a sokak által áhított OLED kijelzőtechnológiát, ráadásul mindezt 5,8″-es méretben, szinte keret nélkül. A kérdés ettől függetlenül adott: miért csak most, holott már rég megléphették volna a váltást.
Sok mindenben hozott újdonságot az iPhone X elődjeihez képest, de kétségtelen, hogy az egyik legnagyobb volumenű változás a Face ID mellett, mindenképpen az OLED kijelző. Igen ám, de a technológia már több éve megtalálható más okostelefonokban. Például az első, 2010-es Samsung Galaxy S már ilyen panelekkel érkezett, ahogy utána minden másik dél-koreai csúcsmodell. Ez pedig bizony hét éve volt, azóta pedig szinte alapkövetelménnyé vált az OLED kijelző a legtöbb gyártónál, a felső szegmensben legalábbis biztos.

Az Apple viszont egészen idáig LCD-vel szerelte az összes modelljét, sőt az iPhone 8 és 8 Plus a mai napig ezt a technológiát alkalmazza. Miért ragaszkodott az Apple ennyi éven át egy olyan megoldáshoz, aminél sok szempontból jobbat is találni a piacon, ráadásul már nem kevés ideje?
Mi az OLED?
A kérdés megválaszolásához először is nézzük át, mi is az az OLED. Erről régebben már részletesebben írtunk, most csak a lényeg röviden. A LED az angol Light-Emitting Diode kifejezésből képzett betűszó, magyarul ez nagyjából fényt kibocsátó diódát jelent. A LED és az OLED közötti egyetlen betű eltérés nem véletlen, ez esetben is fényt kibocsátó diódáról van szó, annyi eltéréssel, hogy a fénykibocsátásért felelős réteg itt szerves (azaz organic) anyagból készül.
A ma használatos OLED panelek általában az AMOLED (aktív mátrixos) technológiát alkalmazzák, ennek értelmében az egyes képpontokat egy vékony tranzisztor-film (TFT) kapcsolgatja ki-be. Ezzel a megoldással nagyobb felbontás és kijelzőméret érhető el. És a pozitívumok itt nem érnek véget. A technológia egyik legnfontosabb előnye, hogy nem igényel háttérvilágítást. Emiatt olyan szép ezeknek a kijelzőknek a feketéje, és emiatt olyan jó kontrasztos a képük, hiszen ezeken a pontokon gyakorlatilag nem világít semmi. Ez pedig azzal is jár, hogy az OLED kijelzők jóval energiahatékonyabbak társaiknál a sötét színeket illetően.
Miért várt eddig az Apple?
A vállalat az iPhone X leleplezésekor azzal magyarázta a késlekedést, hogy “a technológia csak most jutott el arra a szintre, hogy megüsse az Apple sztenderdjeit”. Bár elég magyarázkodósnak hangozhat, kis jóindulattal igazuk volt. Az OLED ugyanis a rengeteg előnye mellett néhány komolyabb problémát is magával hordoz.

Például általánosan alacsonyabb fényerőértékek érhetők el vele. Ez pedig nem utolsó szempont, amikor olyan készüléket kell gyártanod, amit a felhasználók valószínűleg napfényben is használni fognak. Az Apple viszont most tényleg alaposan felzárkózott. Míg a korábbi örökös bajnok Samsung Note széria, ezúttal a 8 “mindössze” 560 nitet tud, addig az iPhone X 634 niten virít.
Az Apple megtörte azt a tendenciát is, ami nagyon jellemző volt eddig az OLED panelekre: a túlszaturáltság. A legtöbb gyártó persze ezt szándékosan csinálja így, hiszen eye-candy, de Cupertinóban inkább a valósághű színeket kedvelik jobban. Ettől függetlenül az Apple-nek így is elég sokat kellett tennie az ügy érdekében. Például állítólag minden egyes panelt maguk kalibrálnak be mielőtt azok elhagynák a Samsung gyárait. Nem véletlen, hogy a független DisplayMate külön kiemelte:
az iPhone X-nek van a legszínhelyesebb kijelzője, amit valaha mértünk.
Az OLED technológia másik nagy rákfenéje anno a betekintési szögekkel volt. Ha nem elég merőlegesen szemlélted, hanem kicsit oldalról a kijelzőket, akkor a tónusok hajlamosak voltak elcsúszkálni. Nem az Apple érdeme, de az elmúlt években ezen a területen is jelentősen javult a technológia.
Aztán ott van még a legsúlyosabb gond, a beégés. Ez bizonyos, huzamosabb ideig konstans megjelenített grafikus elemek szellemképét jelenti. Azaz akkor is látható lesz halványan az UI elem, amikor az már nincs a kijelzőn. Ez a probléma sajnos kódolva van az OLED technológia DNS-ében, így teljes mértékben a mai napig sem sikerült felszámolni a jelenséget. Erre az Apple is felhívja a figyelmet, ugyanakkor hozzáteszik, hogy sikerült minimálisra redukálniuk a szellemképesedés esélyét. Tekintve, hogy például a Google Pixel 2-re elég sok ilyen panasz érkezett már pár hetes használat után is, úgy tűnik, valóban kitalálhattak valamit.

Végül pedig ne menjünk el amellett is, hogy ha az Apple OLED paneleket akar, akkor egyelőre csak és kizárólag a konkurenciához fordulhatott. Ez pedig mind stratégiailag, mind árazás ügyileg nem a legkedvezőbb pozíció a vállalat számára. Végül mint tudjuk, mégis belevágtak, azzal a kitétellel, hogy ők tervezik a kijelzőt, a Samsung meg legyártja, de biztos, hogy ehhez is kellett egy nagy levegő Cupertino részéről.
A fentiek együttesen pedig már bőven indokolhatják, miért várt egészen eddig az Apple a technológia bevezetésével. Tudjátok: “nem a legelsők, hanem a legjobbak”. Mindenesetre az már elég biztosra vehető, hogy ha egyszer belevágtak, akkor folytatni fogják a tendenciát. Egyes források szerint akár minden jövőre érkező iPhone részesülhet a jóból. Ez pedig minden bizonnyal sok mindenre kihatással lesz, az iOS jövőbeli alakulására legalábbis szinte biztosan.
Tényleges Dark Mode, Always On Lock Screen képernyő, és még sorolhatnánk – sok potenciált rejt megában a technológia. Kérdés, hogy ezekből miket valósít meg az Apple. Mindenesetre mi kíváncsian várjuk…
Forrás: http://imagazin.hu/miert-kellett-eddig-varni-az-oled-es-iphone-ra/