Közel 300 milliárd dollárt zuhant pár hét alatt a vállat értéke, amit sokan az új jelentési politikának tulajdonítanak. De tényleg okozhat egyetlen faktor ekkora szakadást a világ egyik legnagyobb cégénél? Hogy állunk, ha a nagyobb képet nézzük?

Az egyetem alatt 3 évet húztam le egy bankban, két évet az elemzési osztályon, akkoriban nagyon vonzott ez a világ. Ez persze nem jelenti azt, hogy szakértő lennék a pénzügyi elemzésekben, vagy bármi feljogosítana arra, hogy ilyen témában okoskodjak, vagy hogy elmondhassam, teljesen átlátom a tőzsdei folyamatokat. Annyira talán elég, hogy be tudjam mutatni nektek egy cikkben, milyen faktorokról írnak manapság az AAPL részvények esése kapcsán. Mert itt a méretek miatt bődületesen nagy számokról beszélünk, ahol kicsit hihetetlennek tűnhetnek amúgy teljesen normális jelenségek is.

Pár hónapja még arról írtunk, hogy az Apple lett az első vállalat, ami tőzsdei kapitalizációban (egy részvény árfolyamát beszorzod az összes részvény számával, így jön ki egy egyszerű képlettel, hogy mennyire árazza a piac a vállalatot) elérte az ezer milliárd dollárt. Az elmúlt hetekben pedig azt láthatjuk, hogy a tetőhöz képest már közel 300 milliárd dollárt esett, ráadásul pont akkor, amikor új telefonok jöttek ki. De tényleg összefüggésben lenne az iPhone XR esetleges rosszabb teljesítménye a 20%-os értékvesztéssel?

Az elmúlt hetek történéseiből Hordon kolléga azt emelte ki, szerintem tévesen, hogy Tim Cookék a következő negyedévtől már nem közlik majd az eladási darabszámokat, csak egyes csoportok profitját, és erre reagált a piac. Valójában ennél sokkal több pletyka rángatta a papírt. Kezdjük ott, hogy még augusztus végén nagy port kavart Thomas Gilbert and Christopher Hrdlicka Wall Street Journalban cikke, melyben kijelentik:

Az Apple egy hedge fund, ami telefonokat is gyárt.

Ez annyit jelent röviden, hogy Apple részvényesként tulajdonos leszel a Braeburn Capitalban, ami az Apple egyik leányvállalata, és ami 244 milliárd dollár értékű (augusztusi számokról szól a cikk, azóta ez változott nyilván) vagyont kezel. Ez az Apple könyv szerinti eszközeinek 70%-a, ami brutális szám.

Ezt a céget az Apple egyfajta hedge fundként kezeli. Ez a kifejezés pedig leginkább a magas kockázat – magas elvárt profit mellett szokott szerepelni, és általában gazdag, meghívásos befektetői körök vagyonát kezeli, míg az Apple esetében ez a mindennapi befektetőket jelenti. És mivel az ilyen hedge fundokra nincs annyi jelentési kötelezettség, így eléggé keveset tudhatunk meg róluk, ami nem kifejezetten pozitív. Na persze ez annyira nem meglepő a szakmabelieknek, hiszen a cikkírók kiemelik, hogy nagyon sok mammutvállalat csinál hasonlót, és az Apple még relatív transzparens a többiekhez képest. De akkor is, ez a core businesstől meglepően eltérő értéknövelési kísérlet, ami kockázatos. Ajánlom a cikket meg egy kis utánaolvasást, tényleg.

Mondhatnánk, hogy ez csak érdekes felvezetés, mert az árfolyamra ez nem volt akkora kihatással, egy kis rali még jött is a rekord magasságokig:

A lejtmenet október elején kezdődött, és azóta elég kitartó. Igaz, november elseje, és az említett telefonos bejelentés óta meredekebben tart, nem köthető egyértelműen ehhez a hírhez. A valóságban inkább több faktor együttes hatását érezhetjük.

Pletykaáradat ellenőrzés nélkül

Mi is sokszor hozunk le olyan híreket, hogy XY, eddig megbízható forrás szerint nőnek vagy csökkennek a várt eladások. Ezeket a csökkenéseket leginkább így sakkozzák ki az elemzők:

• egy nagy Apple beszállító rossz számokat jelent, esetleg még elbocsátani is kényszerül vagy bezár üzemeket
• mivel ő nagy beszállító, ez biztosan azt jelenti, hogy az Apple csökkentette a megrendelését
• ha csökkentette a megrendelését, akkor biztosan azt jelenti, hogy rosszul fogy a termék.

Ebben a témában Daniel Eran Dilger írt egy szuper cikket (nagyon ajánlom a téma megértéséhez, bár rohadt hosszú és nem könnyű olvasmány) az Apple Insiderre, amiben elmagyarázza, hogy mi is ezzel a probléma, és végig is megy egy sor mostani beszállítón. Kifejezetten jó példa volt erre, amikor még tavasszal a Bloomberg temette az iPhone X-et, amiért a Samsung OLED részlege visszaesést mutatott, az jubileumi iPhone-ba pedig csak ők szállítottak ilyen kijelzőt. Az epic fail akkor jött, amikor végül kiderült: az iPhone X rekordokat döntött és sikersztori lett, míg a részleg rossz teljesítményét az S9 gyenge eladási számai okozták… De tényleg ne felejtsük el, hogy gyakorlatilag 2017 decemberétől egy sor elemző temette el az iPhone X-et, köztük a legmegbízhatóbb személyekkel is, mint Kuo, aztán pedig mind beismerte, hogy tévedett.

Idén ősszel kifejezetten hasonló a sztori. Számos beszállító esetében felvetették, hogy a rossz eredmény hátterében az új iPhone-ok gyenge teljesítménye áll(hat). Ennek oka az AI cikke szerint leginkább a fact-checking hiánya, és ez egy kifjeezetten naív és jófej vélemény, de ha rosszindulatú valaki, simán nevezheti spekulációnak is. Mindenesetre a cikk végigmegy a Lumentum, a Japan Display, az AMS AG, a Qorvo és a Dialog jelentősségén. Ez külön cikket érne önmagában, de félek hogy kicsit így is túlszaladok, úgyhogy itt is csak a forrás olvasását tudom ajánlani. Az viszont kifejezetten tetszett, ahogyan kiemelik: ha egy beszállítónak jól megy, akkor a hírek általában arról szólnak, hogy mennyire sok cégnek szállítanak be, milyen jók, még az Apple is tőlük vesz. Ha bukó van, akkor a cég átkerül “jelentős Apple beszállító státuszba”. Hát igen…

Az egész iparág gyengélkedik

Ha nem vákuumban akarjuk megvizsgálni az Apple tlejesítményét, nem árt először rátekintenünk a versenytársak grafikonjaira is. Hirtelen felcsaptam 3 olyan vállalatot, ami riválisnak nevezhető és kapcsolódik is pár fronton. Nézzük az elmúlt 1 évet:

Könnyen látható az, amiről többen cikkeznek, hogy a háztartási elektronika nem épp fénykorát éli a tőzsdén. Ugyan jönnek új nagy szereplők, de számos piacon a telitődést látjuk. Kevés az igazán nagy újítás. Ráadásul a termékek egyre hosszabb ideig hazsnálhatók, később avulnak el. Ez a piacnak nem jó (de a Földnek igen, úgyhogy hajrá, én a 10 évig használható okostelefon mellett lennék, akár milliós áron is).

Az a csoda inkább, hogy az Apple még az ősszel is tudott nőni. A Samsung az első félév stagnálása után folyamatosan lépeget lefelé, az LG március óta tart lefele, és a korábbi 114 ezer dél-koreai wunos szintekhez képest már 72 ezer alatt van, míg a Huawei 2016 óta csordogál lefele és most éppen szakad is (bár ez a grafikon a kínai zárt tőzsdéről van, lehet nagyon mellélővök vele, és hirtelen nem értem el a szakértő barátom).

Azért látnunk kell, hogy a nagy esés ellenére gyakorlatilag még most is csak koppra az egy évvel ezelőtti árfolyamra zuhant vissza a papír. Egy évvel előtte pedig még csak a 112 dolláros szinteken mozgott, ami két év alatt még mindig 55%-os gyarapodást jelent egy olyan piaci környezetben, ahol a bankbetétre vagy az állampapírokra gyakorlatilag semmilyen kamatot sem kapsz. Ennek fényében aláírnám még ezt, ha lenne két éve vett részvényem (ami sajnos nincs).

Fundamentális vs. technikai elemzés

Akik nem ismerik annyira a tőzsdét és a közgazdaságtant, azoknak egy nagyon rövid gyorstalpaló a végére. Egy tőzsdei cég értéke (piaci kapitalizációja) elméletileg azt az összeget jelenti, amit a befeketők szerint a vállalat a jövőben termelni fog. Ezeket pedig az összes elérhető adat és rájuk húzott függvények elemzése után rakják össze, és fundemantális elemzésnek hívják. Egy ideális világban így meghatározható lenne pontosan az adott papír értéke, és az alapján meg is mondhatnád, hogy megéri-e éppen venni.

Azonban világunk nem tökéletes, elég bizonytalan, a részvények értékét pedig legritkább esetben a fundamentumok befolyásolják. Sokkal inkább a technikai elemzők, akik a trendeket figyelik, gyertyákra rajzolnak vonalakat. Itt egy füles-csésze, ott egy fej és vállak. Aminek már semmi köze nincs az iPhone-hoz. Akik lecsapnak bármilyen hírre, és megpróbálják felnagyolni a jelentőségét, abban reménykedve, hogy az árfolyam az ő várakozásaik szerint alakul.

És lehet azt gondolni, hogy egy Apple (vagy épp Amazon) szintű vállalat esetében már nem lehet, hogy 1-1 pletyka vagy új termék ennyire változtatna az árfolyamon, de amit a grafikonokon látunk, az mégis azt mutatja. Pedig amíg én a kis cégecskémben bármikor tudok olyan döntést hozni, ami 50%-ot dob a várható értéken, majd a jövő héten ennek ellentetjére is képes vagyok, addig

az Apple akkora méretű vállalat, hogy már egyetlen új termék vagy hír sem indokolna a fundamentumokban egy 50%-os kilengést egyik irányba sem.

Még akkor sem, ha holnap Tim Cook olyan szemcsit mutatna be, amitől ledobnánk az ékszíjat, vagy kiderülne, hogy a vezetőségből mindenkinek gyereke van a teljes titkárságától, még a nőknek is.

Ebből pedig levonhatjuk azt a következtetést, hogy az árfolyamra a spekuláció jóval nagyobb hatással van, mint a vállalat valós teljesítménye vagy értékváltozása.

Az olvasóinknak pedig azt ajánlom, hogy az árfolyammal, beszállítókkal és az Apple pénzügyi eredményeivel kapcsolatos híreket, pletykákat kezelje helyén: kábé ott, ahol az új bejegyzett védjegyek vannak. Nem kizárt, hogy tényleg igaz, és mi más portálokhoz hasonlóan igyekszünk a megbízható forrásokra hivatkozni, ugyanakkor elég nagy a zaj, ami sokak érdeke.

Forrás: iMagazin