Marketingelhetőség szempontjából mindenképpen jól döntött a Samsung azzal, hogy a február végén esedékes Mobile World Congress szakkiállításhoz kötötte S-szériás telefonjainak bemutatását. Mivel az aktuális modellhez mérhetően érdekes telefont nem nagyon tudnak villantani az MWC-n focizó konkurensek, így aztán minden évben a Samsung mondhatja el magáról először: az övé az év legjobb telefonja. Hiszen a nevesebb gyártók január 1-je óta még ki sem jöttek semmi értékelhetővel. Hogy a Samsung után ki mit dob, az ilyen szempontból részletkérdés, hiszen tudjuk: jóval kevesebben emlékeznek arra, aki másodjára lépett a Holdra.

A dél-koreai gyártó idén is elsőként villantott olyan csúcstelefont, melyre milliók vártak. Az MWC-n bemutatott Samsung Galaxy S9 az Apple iPhone X-e és a Huawei P20-asa között érkezett. Mi pedig kipróbáltuk.

Külsőre ez bizony kiváló

Miközben a legtöbb telefongyártónak pont ugyanakkor jutott eszébe az előlapot majdnem teljesen lefedő képernyőbe fent, középen belógatni a “notch” néven emlegetett szigetet, mint amikor az Apple-nek, a Samsung szerencsére nem állt be a sorba. Már itt hozzátesszük: sokaknak már itt eldőlhet a “melyiket is vegyem?” kérdés. A csúcskategóriában ugyanis jelenleg így néz ki a kínálat.

Mutatjuk mindezt videón.

Örülünk neki, hogy az Apple másolásával időnként jogosan, máskor nevetségesen vádolt Samsung ezúttal nem fordult be a Cupertino utcába. Sőt, idén igazából semerre nem fordult, nyílegyenesen ment tovább a tavaly megkezdett úton: szinte nem nyúlt hozzá az S8 külsejéhez. A fél-egy milliméter közti változások szabad szemmel nem észrevehetők. A változatlanság ezúttal jót jelent, hiszen az S8 egyébként is egy gyönyörű készülék volt, jelentős részben az alul és fölül szépen lekerekített, kicsit oldalra lenyúló (Infinity) képernyőnek.

Azzal együtt, hogy a Galaxy S-széria már második éve ugyanúgy néz ki, fenntartjuk, hogy az S9 egy korát megelőző hangulatot árasztó, enyhén futurisztikus beütéssel rendelkező, nagyon szép telefon. Hozzátesszük: főleg a tesztkészülékünk színében, feketében. Különösen a szemüvegesek fogják ebben a színben szeretni, náluk ugyanis sokszor akad szemüvegtörlő kendő, amelyre szükség is lesz az ujjlenyomatmágnesként viselkedő hátlap letakarításához.

A valódi “mágnes”, az ujjlenyomat-leolvasó pedig végre helyére került. Külső változatlanság ide vagy oda, a telefon nagyobb részét beborító üveget hátul egy kicsit mégis máshogy kellett vágni: a Samsung a kamera mellől (S8) a kamera alá tette az ujjlenyomatszenzort.

AMOLED mozi

A képernyőt védő üveg alá ugyanaz az 5,8 colos panel került, a dél-koreai AMOLED technológiától megszokott gyönyörű színekkel. Ezzel persze nincs mindenki elsőre megelégedve, de ez nem is gond: a képernyő színtartományát-telítettségét-élességét négyféle módba kapcsolhatjuk, tényleg mindenki megtalálhatja azt, amely saját szemének kedves. A készülék gyárilag 2220x1080 pixeles (FHD+) felbontással indít, de ezt 1480x720-asra (HD+) csökkenthetjük vagy 2960x1440 pixelesre (WQHD+) növelhetjük. Az előbbi növeli, utóbbi csökkenti a készülék üzemidejét. Bár a töltő nélkül megúszható pluszórák jól hangozhatnak, a felbontás csökkentését nem ajánljuk – úgy azért már kissé illúzióromboló egy ilyen kaliberű telefon.

A motorháztető alatt

A javarészt változatlan külső javarészt változatlan belsőt takar. A tavalyihoz hasonlóan a mi térségünkbe nem a Qualcomm aktuálisan legjobb chipsetjével, hanem saját gyártásó Exynos 9810-essel érkezik a készülék. A tavalyi 4 x 2,3 Ghz + 4 x 1,7 Ghz után idén 4 x 2,7 Ghz-et és 4 x 1,8 GHz-et kapnak a nyolcmagos processzortól a tulajdonosok. A számokat és emelkedésüket elnézve talán már sejthető: ezt a telefont lóerőben nem nagyon lehet megröccenteni anélkül, hogy kifejezetten törekednénk rá. A grafikusvezérlő egy Mali-G72P MP18-as. Memóriából viszont csak egy 4 GB-os modul került a telefonba. RAM-ból azért elférhetett volna 6 gigányi is a mobilban, már csak azért is, de hát valamivel az S9+ változatot is el kell adni. A készülék 64/128/256 GB-os beépített tárhellyel is kapható. Jó hír, hogy még a 64 gigás is jó vásár lehet, mert a tárhely akár 400 GB-os microSD kártyával is bővíthető.

A kártyahely mellett meghagyta a Samsung a 3,5 mm-es audio jacket is, ami gyanúnk szerint csak annak köszönhető, hogy nem nagyon akartak hozzányúlni a tavalyi dizájnhoz, szinte biztosak vagyunk benne, hogy a jövő évi Galaxy S-ben már nem lesz ott a szabványos fülhallgató-csatlakozó.

A szokványos dolgok, mint az a/b/g/n/ac szabványokat támogató wifi, a jelenlegi hálózatokon elérhető legnagyobb sebességet hozó 4G/LTE, a 3.1-es USB-C csatlakozó, valamint a GPS mellett az európai Galileo navigációs rendszer támogatása is adott. Ahogy a vízállóság is. (Kipróbáltuk, egy fürdőkádtól tényleg nem ijed meg – legalábbis, ha van benne víz.)

Említést érdemel még a biztonság, melyet ezúton is három biometrikus réteg erősít: az ujjlenyomat-, az írisz- és az arcfelismerés. Hogy ezek mennyire működnek pontosan és gyorsan, az komoly részben a felhasználón múlik: az egyik próbánk során rögzített arcot és íriszt szinte minden nappali helyzetben azonnal észlelte a telefon, és ahogy kézbevettük a készüléket, már fel is oldott a képernyőzár. Egy második próbánk során viszont az a vicces helyzet állt elő, hogy csak a feltűnően tágra nyitott szemek esetén azonosított be minket a telefon – pedig csak azért nyitottuk tágra, mert a beállításkor ilyet kért tőlünk. Ez az apróság a mindennapi használat során pont elég bosszantó ahhoz, hogy azt ajánljuk: akinek nem működik azonnal a képernyőzár arcos-szemes feloldása, az próbálja újra felvenni vonatkozó biometrikus adatait. Technikailag elérhető a kényelmes megoldás. Sötétben viszont senki ne próbálkozzon szemmel és arccal, még félhomályban sem működik a rendszer, marad a jó öreg PIN és az ujjlenyomat.

Az est fénypontja

Más viszont működik félhomályban, ez pedig a Samsung tavaszi csúcsmodelljének tulajdonképpen egyetlen hardveres újdonsága – na jó, a hangosabb, sztereo hangszórók mellett –: a kamera. Ennek lencséje alapvetően f2,4-es rekesztértékkel dolgozik, de a Samsung megfogalmazása szerint “az emberi szemhez hasonlóan” alkalmazkodik a fényviszonyokhoz, és ha azok rosszak, akkor f1,5-re kapcsol át a világelsőként ilyenre képes mobil kamerája.

Egy jó és egy rossz hírünk is van. Egyrészt a a Samsung egy kicsit aláígért az igazságnak, félhomályban ugyanis mintha a szemnél is gyorsabban alkalmazkodna a kamera, érzésünk szerint világosabb képet csinál, mint amilyet mi pár másodpercnyi akklimatizálódás után a helyszínen látunk. Másrészt viszont az a gyártói megfogalmazás, miszerint “a sötétben készített felvételek tiszták és világosak lesznek”, nos, ez konkrétan nem igaz. “Sötétnek” nevezhető környezetben – és itt most természetesen nem a vaksötétre gondolunk, csak a félhomálynál sötétebbre – az emberi szem bizony sokkal jobban teljesít, a Galaxy S9 kamerája lényegében semmit nem lát.

Szintén a kamerához kapcsolódó újdonság a szuperlassított felvétel, amely a szokásos másodpercenkénti 240 felvétel helyett 960 képkockát rögzít. Bár ez tényleg hatalmas fejlődés, az igazsághoz hozzátartozik, hogy leginkább lemaradását pótolta a Samsung: a Sony telefonja már tavaly képes volt erre. Igaz, az jóval kevesebbeket érdekelt, legtöbben alighanem a Galaxy S9-el készített mémszerűen terjedő vicces videókban találkoznak majd ilyen szuperlassításokkal – ez az újítás tehát ha nem is forradalmi, de tökéletes lépés volt a Samsungtól.

Még ennél is több kering majd a neten az AR Emoji néven emlegetett mozgó emojikból, amellyel – az Apple-féle iPhone X-es Animojikhoz hasonlóan – mindenféle állatok bőrébe bújhatunk, illetve akár a mi arcunkból is legyárt egy mozgó emojit a készülék. Ezzel kapcsolatban az egyik jó hírünk, hogy az AR Emoji elkészítéséhez ugyan mindenképp szükség van egy Galaxy S9(+) telefonra, megtekinteni bárki megtudja, bármilyen telefonról vagy számítógépről – így bárkinek nyugodtan küldhetjük az animált önmagunkat. A másik jó hír, hogy a Samsung algoritmusai meglepően pontosan rajzolják meg a karikatúránkat.

(Az új Samsung-telefon kamerájának képességeiről még részletesebben olvashat majd a nagyobb testvér S9+ tesztjében. Abban ugyanis ez, vagyis ezek: a duplakamerás rendszer, a 2x-es optikai zoom és az “élő fókusz” együttese adja a truvájt.)

Üzemidő = :(

A legtöbb okostelefon gyenge pontja az üzemidő. Nincs ez másként a Galaxy S9-nél sem. Az iparág sajnos még mindig nem képes választ adni a telefontulajdonosokat gyötrő legnagyobb problémára, és nem áll elő egy nagyságrenddel tovább bíró akkumulátorral. Az S9 ilyen szempontból egy teljesen átlagos mobil, ami sajnos rosszat jelent: egy hosszabb, hajnaltól estig aktív napot már éppen csak kibír a készülék. Ez arra elég, hogy átlagosnak nevezhessük, ahhoz viszont sajnos kevés, hogy töltő nélkül el merjünk indulni egy közel egész napos útra. (Ráadásul, bár a Samsung-féle gyorstöltés adott, tapasztalatunk szerint az S9 3000 mAh-es akkumulátorának teljes feltöltése nagyjából annyit időt vesz igénybe, mint az eleve tovább üzemelő Huawei Mate 10 Pro 4000 mAh-es aksijáé.)

Aki hosszabban tartó élményre vágyik, az ma sajnos nem nagyon ússza meg egy 6 hüvelykes készülékben már elférő 4000 mAh-es akkumulátor alatt. Sajnos, a Samsung ezt valamiért nem tartja fontosnak, még a 6,3 colos Note8 csak 3300 mAh-es és még a 6,2 hüvelykes S9+ is csak egy 3500 mAh-es aksit kapott. Miközben a Huawei imént említett, 6 hüvelykes készülékével már abszolút otthon hagyható a töltő, a Xiaomi Mi Max 2 hatalmas, 6,44 colos képernyője mögé elrejtett 5300 mAh-es akkumulátor pedig már-már a mennyország közelébe repítheti az erre érzékenyeket. Persze nem is a kétnapos szintidőt várnánk egy S9 méretű mobiltól, de ez az alig-alig egynapos, ez szerintünk 2018-ban már kevés. Úgy a Samsungtól, ahogy a többi gyártótól is. Tessenek végre felnőni.

Verdikt

A Samsung remek mobilt tett le az asztalra, a Galaxy S9 szépségében és teljesítményében is hozza a gyártótól elvárt szintet. Meg merjük kockáztatni, hogy ez a legszebb androidos mobil a piacon – úgy, hogy a tavalyi modell előnyére nem változott. Belül sem, de a kisebb fejlesztésként beletett hardveres és szoftveres elemek arra pont elégségesek lehetnek, hogy terjesszék a Samsung igéjét.

Galaxy S8-ról aligha éri meg váltani a legolcsóbban – 64 gigás belső tárhellyel – 280 ezer forintért megvásárolható S9-re. S7-ről, illetve más gyártók tavaly tavaszi modelljeiről már ajánlható a váltás, főleg azoknak, akiknek fontos a minél fejlettebb kamera egy telefonban.

Nagy kérdés, hogy az iPhone X és a Galaxy S9 mellé mit tesz le az asztalra március végén a triumvirátus harmadik tagja, a Huawei. A kiszivárgott információk és képek alapján a P20-nak kevés esélye van külcsín frontján vinni a pálmát, de a kamerával és a funkciókkal még okozhat meglepetéseket a kínai gyártó.

Forrás: HVG Tech rovat