A Koppenhágai Egyetem kutató egy egyszerű, de nagyszerű metódust írtak le arra, miként lehet olyan alkalmazásokat készíteni, amelyek megmondják, ha hazudik a felhasználó. Az eredmények olyan pontosak, mint a hazugságvizsgáló-készülékeké. Aggódjunk?

A technológia fejlődésével a magánszféránk is folyamatosan zsugorodik. Van, akit ez zavar, van akit nem, de egy biztos, szép lassan teljesen újra kell majd értelmeznünk a titok fogalmát.

Először akkor kezdtem erre komolyabban ráparázni, amikor megtudtam, hogy elég egy jó minőségű kamera és egy chipses zacskó ahhoz, hogy a zárt, hangszigetelt szobában történő beszélgetés is visszaállítható legyen. A beszéd által kiváltott nyomáshullám megrezegteti a zacskót, amit a kamera érzékelni tud. A rezgéseket pedig egy algoritmus szépen visszaállítja újra beszéddé. Nem hiszed? Itt a videó hozzá:

Aztán ott van az a már működő technológia is, amivel egy nagy felbontású fotó segítségével elég nagyfokú hatékonysággal rekonstruálható az ember ujjlenyomata. Feltettél egy fotót a Facebookra, amin látszódnak az ujjbegyeid? Máris megadtad az ujjlenyomatodat is, pedig egész biztosan nem gondoltál rá a kép feltöltésekor.

Nem akarom tovább fokozni senki paranoiáját, de lassan bekopogtat az az idő, amikor a telefonod azt is tudni fogja rólad, mikor hazudsz. Mindezt pár nagyon egyszerű, triviális trükkel és meglepő precizitással.

A Dániában található Koppenhágai Egyetem mérnökinformatikusai által vezetett kutatás kiderítette, hogy pusztán abból, mennyi ideig hezitálsz egy érintés mellett, milyen erősen és hol nyomod meg a képernyőt, illetve a kézmozgásból, igen hatékonyan lebuktathatók a Hamis Miskák. Úgy is mondhatnánk,

Hamarabb utolérik a mobilozó embert, mint a sánta kutyát.

Az egyik kutatásban a résztvevőket arra kérték, hogy mondjanak igazat és hazudjanak is a képernyőjükön megjelenő színről. Azok, akik hazudtak, több ideig érlelték a választ. Egy másik tesztben az alanyok pénzt kaptak, amit meg kellett osztaniuk felebarátjukkal. Amikor arra kérték őket, hogy hazudjanak a hozzájuk jutó pénz mennyiségéről, a kísérleti személyek általában kimutathatóan többet hezitáltak a válaszadás előtt.

Végül a résztvevőknek egy kockajátékot kellett játszaniuk. Bár nem voltak kifejezetten arra utasítva, hogy hazudjanak az eredményeikről, de a magasabb találatokért pontot kaptak, azaz megérte bepróbálkozni. A kutatók kimutatták, hogy a becsületes válaszadók inkább a képernyő közepe felé nyomtak és nagyobb nyomást is alkalmaztak, mint a hazugok. Utóbbiak ráadásul több kézmozdulatot is használtak, ezzel is megkönnyítve a beazonosíthatóságukat.

A kutatók állítják, hogy a módszerrel hasonló pontosság érhető el, mint a poligráfos teszteknél, amelyeket a bűnüldöző szervek is előszeretettel használnak a gyakorlatban. És, hogy mire lesz ez jó? Nekünk felhasználóknak nagyon semmire, ellenben a biztosítók és egyéb, hazugságokkal sűrűn találkozó szolgáltatások könnyen kamatoztathatják a technológiát saját alkalmazásaikban.

Okos, félelmetes, mindkettő egyszerre? Írjátok meg kommentben, mit gondoltok az ilyen fejlesztésekről. Kell ez nekünk?

Forrás: iMagazin